Kijelölések

Mikor valami ki van jelölve a kottában, az más színezetet kap a kijelölés idejéig. Három kijelölés lehetséges:

            - egyedi kijelölés, amikor csak egyetlen egy objektum van kijelölve,

            - többes kijelölés, amikor több, különböző objektum van kijelölve,

            - kiválasztott részlet, amikor hosszabb részlet van kijelölve – világoskék,

  ha pár soros, lila, ha az egész.

Kijelölni egyszerű, csak rá kell klikkelni a kurzorral. Ilyenkor a Sibelius lejátssza az adott hangot. Fel-le mozgatva a hangjegy is elmozdul, s ilyenkor is lejátszódik az adott hang. Billentyűzetparancsokkal további műveleteket lehet végezni:

            - Shift + klikk: az összes hangjegyet kijelöli az adott ütemen,

            - Alt + klikk: lemásolja a hangjegyet és a másolatot lehet mozgatni,

            - Ctrl + klikk: több hangjegyet lehet kijelölni.

Tabulátor (Tab) használatával, egér használata nélkül lehet kiválasztani a hangokat, balról jobbra, sorban haladva (mindig a legfelső hang kerül kijelölésre). Hogy visszafelé haladjunk, nyomjuk le a Shift + Tab-ot.

Ugyan ezt el lehet érni a kurzornyilakkal is (bal nyíl vissza, jobb nyíl előre). A fel nyíllal a hangot egy fokkal magasabbra helyezzük, a le nyíllal pedig egyel lejjebb. Ha lenyomjuk az Alt-ot és úgy nyomunk egy felfelét vagy lefelét, akkor az adott ütemen lévő hangzaton választhatunk ki hangokat (és akár a ritmusértéket is ki lehet választani). Ha Ctrl + fel/le, akkor egy oktávval arrébb helyeződik a hangjegy. Shift + fel-nél az ütem jelölődik ki (ha pedig jobbra nyilat is használunk, akkor kijelöljük az egyel odébb lévő ütemet is, ha pedig lenyomjuk a lefelét valamikor, akkor az alsó sor ütemei is kijelölődnek).

Többes kijelölés

Ctrl + klikk kijelöli az adott hangot és engedi, hogy továbbiakat jelöljünk ki. Shift + klikk és elhúzás: „lasszózunk” egyet, azaz ami a szürke négyszögbe beleesik, az ki lesz jelölve.

Ctrl + Shift + A, kijelöli az ütemvonalig a sort.

Részletek kijelölése

Ez lehet akár pár hang vagy az egész zenemű kijelölése. Ha a kottában a hangok közé klikkelünk, akkor kijelöljük az adott szakaszt két ütemvonal között. Ha még egyszer ráklikkelünk, akkor meg az egész sort. Ctrl + klikkel kijelölhetjük a két ütemvonal között lévő alsó és felső sort, majd az egész sort, végül pedig az egész kottát.

Az Esc billentyűvel léphetünk ki az adott kijelölésből, a Delete billentyűvel pedig törölhetjük a kijelölt részeket. Az „R” betű lenyomásával a kijelölt hangot másoljuk, azonos ütemértékkel.

A kijelölés mértékétől függően a Ctrl + C-vel másolhatunk is, Ctrl + V-vel pedig beilleszthetjük a kívánt helyre.

Akkor csapjunk is a levesbe…

Először is telepítsük a szoftvert. Remélem, ezzel semmiféle gond nem akad :). Ha ezzel megvagyunk, akkor jöhet a lényeg.

Hogyan nyissunk meg egy fájlt?

A kezdőoldalon öt menüpont van: Learn (tanulás), New Score (új kotta), Recent (legutóbbi [dokumentumok]), Import (átvétel), Latest News (legutóbbi hírek). Nyissuk meg a Recent menüt, ahol van néhány példakotta, ezek közül válasszunk ki egyet és nyissuk meg. Persze a régimódi módszerrel is meg lehet nyitni a fájlokat: File menü, Open-re rámenni és megnyitni a kívánt fájlt.

Válasszunk ki egyet a listából és nyissuk meg.

Ismerkedés az Eszköztárral (Ribbon)

Home (Otthon) – alapvető kottázási műveleteket lehet elérni benne, pl.: hangszert hozzáadni a darabhoz, plusz léceket lehet hozzáadni, elvenni, módosítani, különböző szűrőket berakni (pl. ütemeket), különböző kijelöléseket lehet végezni, különböző színekkel lehet ellátni a hangjegyeket, keresni, ugrani és itt lehet kezelni a különböző plug-inokat is.

Note Input (Hangjegy hozzáadás) – itt lehet hangjegyeket hozzáadni a darabhoz (pontosabban bonyolultabb műveleteket is végrehajtani): triolát berakni, egységesíteni az előjegyzést és ezzel együtt megváltoztatni a kottaképet, kijelölt rész ismétlését bemásolni, felvenni a darabot, a kottaképet variálni (a hangjegyek szárai hogyan nézzenek ki, stb.), oktávot és előjegyzést váltani.

Notations (Hangjegyek) – itt azokat a jelzéseket lehet beállítani, amik nem a hangjegyekkel foglalkoznak: kulcsok, előjegyzés, ütemjelek, „hangzásparancsok” (pl. trilla, vagy oktávval magasabban, stb.), stb.

Text (Szöveg) – a szöveget lehet vele szerkeszteni: méret, típus, stílus, igazítás, stb.

Play (Lejátszás) – lejátszás és lejátszási beállítások: a klasszikus lejátszási utasítások (indít, stop, tekerés, stb.), transzformálás (itt hangerő és időzítés beállítása), előadás hangzása (pl. szobában vagy koncertteremben), szótár (mi mit csinál és ezek beállítása, módosítása), videók beillesztése és szerkesztése.

Layout (Megjelenés) – megjelenés és beállításai: milyen távolságra legyenek egymástól a staves-ek, a vonalak, az ütemek, stb., tördelés, elrejtés/mutatás.

Appearance (Kinézet) – a hangjegyek kinézete: milyen távolságra legyenek egymástól, hangjegyek vonalhosszának beállításai, rétegekkel kapcsolatos utasítások (előrehoz, hátrarak, stb.).

Parts (Részek) – dinamikus részek létrehozása, változtatása, módosítása, törlése.

Review (Áttekintés) – megjegyzések írása, kiemelések létrehozása, összehasonlítás, általános szerkesztés.

View (Nézet) – nézet és beállításai: nagyítás, a lapok hogyan kövessék egymást, panorámakép, segédmenük megjelenítése/elrejtése, vonalzók, képernyőbeállítások.

Ezzel végig is vettük az alapvető funkciókat. A következő bejegyzésekben ezekkel a funkciókkal fogunk részletesebben megismerkedni.

A Sibelius rövid története

A Sibeliuson Ben és Johnathan Finn ikertestvérpár 1987-ben kezdett el dolgozni. Hat évig dolgoztak szabadidejükben a szoftveren, mely addig még nem látott elemekkel rendelkezett: beépített „intelligenciával” látták el a szoftvert, valamint egy intuitív felhasználói felületet hoztak létre. 1993-ban, miután végzetek az egyetemi tanulmányaikkal, létrehoztak egy saját céget, hogy ők maguk terjesszék a programot.

A Sibelius legújabb verziója

Nem várt sikerben volt részük: nagy eladási számokkal rendelkeztek, a cég gyorsan nőtt, irodákat nyitottak meg az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Kanadában és több mint 100 országból vásároltak a termékükből.

2006-ban a Sibeliust megszerezte az Avid vállalat, mely már addigra is komoly tapasztalatokkal rendelkezett a zenei kottaleíró programok területén és egyéb zenei területeken.

És ki használhatja a Sibeliust?

Bárki! Legyen az amatőr zeneszerető, komoly ismeretekkel rendelkező tanár vagy „igazi” zeneszerző. Bármilyen zenei stílus követői használhatják: soul, jazz, kórusmű, komolyzene, popzene, nem számít, a Sibelius mindenféle stílus szükségleteit képes kielégíteni.

Blogomat a zeneíró, avagy a zenekomponáló programokról írom. Számomra azért érdekes a téma, mert magam is megpróbálok zenét írni - persze itt nem kell semmi extrára gondolni -, és nem igazán van kedvem kézzel lejegyzetelni a kottákat, valamint ha mér vannak ilyen programok, akkor már miért is ne használnánk őket? Főleg azért, mert nagy segítséget nyújt a zeneszerzés során, emellett maga a folyamat is sokkal átláthatóbb.

A blogom célja, hogy megpróbáljak segítséget nyújtani azoknak, akik maguk is írnának zenét, de nem tudják, hol kezdjék el, valamint nem ismerik e programok használatát, és hogy bemutassam az alapszintű kezelését ezeknek a programoknak. Mert bár a youtube-on rengeteg olyan videó van, melyen nagyszerűen elmagyarázzák és bemutatják e programok használatát, sajnálatos módon szinte kizárólag egy idegen nyelven - leginkább angol - teszik meg azt.

Úgyhogy úgy vélem, ezt az űrt jó lenni betölteni, melyet e blog szerény szerzője próbál megkísérelni.